Kihívás, amivel növeled a bizalmat
Legalább két dolog miatt indítunk kihívást. Az egyik az az, hogy szeretnéd a közösségedet megajándékozni valami igazán hasznos, értékes dologgal. Ez egy gesztus tőled, feléjük, megköszönöd hogy követnek téged, hogy veled tartanak.
A másik dolog, amiért energiát raksz egy kihívásba az pedig az, hogy egy következő termékedet, szolgáltatásodat szeretnéd piacra dobni, értékesíteni, ehhez pedig szeretnéd a leendő vásárlóid bizalmát növelni. Egy kihívás mindig nyertes-nyertes szituáció kell legyen. Adsz és kérsz. Soha nem lehet egyoldalú, nem kérhetsz, ha nem adsz.
Szeretném itt megosztani az én kihívásom, amit most november közepén indítottam és éppen most fejeződött be.
“Alkotok, tehát vagyok” – 4 hetes karantén kihívás címmel indítottam útjára azt a rajzos kihívást a Rajzmeditáció Százhalombatta közösség részére, ami így utólag azt igazolta vissza, hogy az emberek szeretnek játszani, egy közösséghez tartozni, egymást biztatni, inspirálni.
Ha olvastad a korábbi bejegyzéseimet, akkor tudod, hogy most tértem vissza a vállalkozói életbe és szeretném újraéleszteni a korábban aktív, mostanra viszont kissé elhanyagolt alkotói csapatomat. Illetve további célom volt újabb, a rajz iránt érdeklődők táborának növelése.
Előkészületek
Biztosan említettem már, hogy milyen fontos – bármilyen terméket vagy szolgáltatást is nyújtasz -, hogy legyen egy listád. Nem. Nem a FB oldalad követőire gondolok, hanem egy listára, e-mail címekkel, akiknek bármikor tudsz ajánlatot küldeni. Ne attól függjön, hogy az ajánlatod célba ér-e, hogy az érdeklődőd éppen megnyitja-e a facebookot vagy sem. Sokáig nekem sem volt listám, de az újraindulásnál létrehoztam és folyamatosan töltöm. Ehhez persze az is kellett, hogy újragomboljam a Rajzmeditáció oldalamat és létrehozzam a hírlevélre való feliratkozást. Ezt a listát feltöltöttem a korábbi tanítványokkal, akiknek kiküldtem egy levelet, hogy erősítsék meg hozzájárulásukat, hogy küldhetek a továbbiakban nekik levelet. Ez a lista szolgált arra is, amikor meghirdettem a kihívást, hogy itt tudnak jelenetkezni és értesülni a legfrissebb feladatokról.
Mindenképp olyan rajzos kihívást szerettem volna indítani – így hogy megint kicsit beszorultunk a lakásunkba -, ahol alkothatnak a résztvevők, megoszthatják az alkotásaikat egy közösségben és mindenképpen teljesíthető legyen, mégis kihívást jelentsen. Így jött az ötlet, 4 héten át, 4 különböző feladatot (többször vettem részt olyan 30 napos kihíváson, ahol minden nap kellett rajzolni, de azt most indokolatlanul nagy tehernek és elköteleződésnek éreztem) szükséges elvégezni és az eredményt feltölteni egy zárt FB csoportba.
Kihívás landing oldal
El is készült magának a kihívásnak az oldala, ahol kihagytam a helyet a négy feladatnak (ezeket már jó előre kitaláltam és meg is rajzoltam, hogy meg tudjam mutatni a mintát) és leírtam pontosan mi a célom vele. Készítettem hozzá egy logót, amit aztán mind a négy feladathoz és bejegyzéshez használtam, mint megkülönböztető jegyet.
A képre kattintva meg tudod nézni az oldalt.
Hogy izgalmasabb legyen a kihívás kerestem egy szponzort, akinek hasonló a célközönsége mint nekem és hajlandó felajánlani valami izgalmasat a számunkra, amiért cserébe természetesen én is megemlítem őt a hírleveleimben, a weboldalamon. Így esett a választás a Rajzshopra, akik nagyon készségesek voltak és fel is ajánlottak a kuponkódok mellett további ajándékcsomagokat. Bevallom, ilyet korábban még sohasem csináltam, soha nem kerestem meg szponzort, de gondoltam itt az idő kilépni a komfort zónámból és egyébklént is mi történhet? Legrosszabb esetben visszautasít, legjobb esetben pedig óriási meglepetés ér minket. A levél elküldése után néhány órával telefonon keresett meg a Rajzshop marketingese, hogy szívesen támogat minket és meg is egyeztünk a részletekben. Leírhatatlan az a boldogság érzés, amit akkor éreztem. Tudtam hogy az ajándékok csak jó helyre kerülhetnek és büszke voltam magamra hogy ezt sikerült elintéznem. Közben elgondolkodtam, atyaég, mennyi mindent nem teszünk meg félelemből, közben lehet hogy van egy csomó olyan jó ötletünk, ami valóban sikerülne, ha bíznánk végre magunkban.
Íme a négy feladat, külön-külön egy blog bejegyzés, amit megosztottam a FB oldalon, a kihívás csoportjában és az erre kialakított esemény oldalán is.
A feladatok leírását, belinkelve a részletes megvalósításról szóló blogbejegyzést, kiküldtem a hírlevélbe minden csütörtökön reggel. Ezeket a leveleket mind beidőzítettem jó előre, így nem volt kapkodás.
A FB oldalon kiírt kihívást kis költségkerettel hirdettem, és a megosztásoknak köszönhetően a “régi” csapat mellett sok új érdeklődő is jelentkezett.
Nagy meglepetésemre az első feladatot 52-en teljesítették. Kis lemorzsolódás mellett a végén a csapat közel háromnegyede végül teljesítette a kihívást és elkészítette mind a négy feladatot.
A zárt FB csoportba szép lassan érkeztek az alkotások, ahol jó házigazdaként mindenkinek válaszoltam egyesével, megdícsértem, tippeket adtam és imádtam látni, ahogy a közösség is egyre épül, egymásnak válaszolnak és inspirálják a másikat. Mivel én a csapat jó részét ismertem és tudtam, hogy ők nem találkozhattak, különösen jó szívvel láttam az ő beszélgetéseiket, kezdődő barátságokat. Itt azért meg kell jegyezni, hogy egy közösség építésénél, jelen kell lenni és időt kell áldozni a tagokra és leginkább ennek szívből kell jönnie. Ezt nem lehet megjátszani, ezt csak szívből lehet csinálni. Ez idő és energia, ezzel is számolni kell, de azt amit ad, az szerintem mindent megér.
Pozitív visszajelzések
Az volt az elsődleges célom a kihívással, hogy újra visszakerüljek a “köztudatba”, de ez sokkal többet adott vissza. Rengetegen írták, hogy milyen jó hogy lehetőséget kaptak, hogy újra rajzolhattak, kikapcsolódtak és milyen jó volt látni egymás rajzait, küzdelmeit, stb. Ilyenkor mindig érzem, ami visz tovább, hogy igenis tudok segíteni az embereknek, van valami amivel össze tudom fogni őket, sokszor csak egy pici lökés kell, hogy elinduljanak és aztán megállíthatatlanok. A rajz egy eszköz a kezükbe, amivel maguknak segtenek, én-idő, stresszoldás, ebben az időszakban ez különösen fontos.
Amivel készültem még nekik, azok akik elkezdték, de nem fejezték be, mindenki kapott egy névre szóló oklevelet. Ezt is jó előre elkészítettem (az első feladat határidejét követően) pdf formátumba és feltöltöttem a SalesAutopilot hírlevélküldő rendszerbe, egy külön oszlopba.
Amikor a sorsolást követő nap kiküldtem a levelet, amiben megadtam a nyertesek névsorát, a kuponkódot, csak odakattintanak hogy oklevél letöltése, és máris ott mosolyog a saját névre szóló elismerés.
Egy ezt követő levélben pedig bejelentettem a jövő évi tanfolyamokat, amiket éppen most hirdettem meg, amire máris lehet jelentkezni. Kíváncsian várom a jelentkezéseket.
Egyszóval érdemes jól átgondolni egy kihívást, lépésről lépésre, mikor milyen felületen mi megy ki, és amit lehet előre azt érdemes is megírni, mert amikor elindul a folyamat, helyén kell lennie mindennek.
Büszke vagyok erre a kihívásra, mert egyedül önerőből hoztam létre mindent, logó, weboldal, hírlevél, blogbejegyzések, posztok, oklevél, FB csoport moderálás, szponzor keresés, sorsolás.
De ha én, te is meg tudod csinálni, nyilván a saját bizniszedre szabva. Próbáljátok ki, megéri.
Facebook keret
Érdekesség még, hogy a kihívás végén készítettem egy keretet a Facebook Frame Studiója segítségével és beállítottam ezt a keretet a saját profilképemre, ott a logó, és a “Teljesítettem a kihívást” felirat. Megadtam a csoportban a linket, hogy aki büszke arra, hogy teljesítette a kihívást, állítsa be magának. 🙂 Érdemes kipróbálni.
Így végül, hagy osszak meg egy visszajelzést vágás nélkül, az utolsó köszönő hírlevélt követően:
Újrakezdő "receptek"
Ha tetszett ez a blog, hasonló cipőben jársz és szeretnél a vállalkozás be vagy újraindításával kapcsolatos hasznos információkat kapni, konkrét megvalósítási lépéseket olvasni, gyere iratkozz fel a hírlevelemre és megmutatom, hogy én hogyan csinálom.
